Elhunyt Aczél János matematikus

0

Életének 96. évében a kanadai Waterlooban elhunyt Aczél János akadémikus, a függvényegyenletek elméletének nemzetközi hírű tudósa.

A Magyarországról 1965-ben Kanadába települt Aczél János egyike volt a legendás matematikus, Fejér Lipót tanítványainak. Tagja volt annak a professzoruk által nagy ötösfogatnak, más néven Big Five-nak nevezett csoportnak, amelyhez rajta kívül még Császár Ákos, Gaál István, Horváth János és Fuchs László tartozott.

Az 1924. december 26-án Budapesten született Aczél a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külső tagja, a kanadai Waterlooi Egyetem professor emeritusa a függvényegyenletekkel és alkalmazási lehetőségeikkel foglalkozott az információelmélet, a társadalom- és magatartás-tudományok területén. Nyolc könyv és több mint 250 cikk szerzője, tudományos pályafutása során Észak-Amerika, Európa, Ausztrália és Afrika 20 egyetemén és kutatóintézetében volt vendégprofesszor.

Az MTA honlapján közzé tett nekrológ szerint tanulmányait a magyar fővárosban végezte, matematika–fizika tanári szakon. 1947-ben doktorált matematikai analízisből Fejér Lipót és Riesz Frigyes vezetésével. Első eredményeit a középértékek elméletében érte el. A Szegedi Egyetem Bolyai Intézetében lett tanársegéd, majd egyetemi docensi és tanszékvezetői kinevezést kapott az új Miskolci Egyetemre. 1952-től a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen a Matematikai Intézet Analízis Tanszékének első vezetője lett.

„Aktív tudományos és tudományszervező munkásságának köszönhetően ebben az időszakban itthon és külföldön egyaránt a függvényegyenletek elméletének vitathatatlan szakértőjévé, gyarapítójává vált, és ezt az elismertségét csak fokozta 1961-ben megjelent, Vorlesungen über Funktionalgleichungen und ihre Anwendungen című monográfiája, amelyet később, 1966-ban bővített kiadásban angolul is publikált az Academic Press. 1962-ben Oberwolfachban megszervezte az első International Symposium on Functional Equations elnevezésű konferenciát.
Az ebből a rendezvényből kinőtt konferenciasorozat a függvényegyenletek művelőinek évenkénti legfontosabb összejövetele. Debreceni évei alatt ma is létező tudományos iskolát hozott létre. 1968-ban megalapította az Aequationes Mathematicae folyóiratot, amely a témakör vezető tudományos újságja”

– így a nekrológ.

1965 januárjában családjával elhagyta Magyarországot, és rövidesen a kanadai Waterloo Egyetemen lett egyetemi tanár. Haláláig professor emeritusként kötődött ehhez az intézményhez. Kanadai évei alatt nem szakadtak meg magyarországi kapcsolatai, továbbra is támogatta és együtt dolgozott volt debreceni tanítványaival, majd az ő tanítványaikkal. Így született meg Daróczy Zoltánnal közösen írt könyve On measures of information and their characterizations címmel, amelyet az Academic Press adott ki 1975-ben.

A nekrológ szerint Aczél „kutatásaira jellemző, hogy a tiszta matematikai problémák vizsgálata mellett mindig törekedett elért eredményeinek információelméleti, közgazdaság-elméleti, valamint társadalom- és viselkedéstudományi alkalmazására is. Öt egyetem, köztük 1993-ban a Debreceni Egyetem adományozott neki díszdoktori címet.

A kanadai Royal Society 1971-ben választotta tagjai sorába. 1988-ban elnyerte a spanyolországi Santiago Ramón y Cajal Medalt. Az MTA külső tagja 1990-ben lett. 2008-ban a világ legrégebbi matematikai társaságának, a hamburgi Mathematical Society tiszteletbeli tagjának is megválasztották”.

Amennyiben nem szeretnél lemaradni a friss információkról, kattints a feliratkozás gombra!

Válaszolj

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra.