Hogyan érdemes utazni tömegközlekedési eszközön járvány idején

0

A tömegközlekedést használókat átlagosan hatszor jobban veszélyezteti a fertőzés, mint akik nem szállnak ilyen járműre. A legjobb tehát az lenne, ha egyáltalán nem használnánk. Persze ezt lehetetlen megvalósítani, és az élet sem állhat le, mert egy járvány akkor válik igazán veszélyessé, amikor meggátolja, hogy a közfeladatot ellátó emberek végezhessék a munkájukat. Megvizsgáltuk, hogy a fertőzés szempontjából melyek a közlekedés során fellépő veszélyhelyzetek, és hogyan kerülhetjük el őket. Már ahol elkerülhetjük.

A tömegközlekedésnél a cseppfertőzéssel terjedő kórokozók számára ideálisabb fertőzési segédeszközt nem is találhattunk volna ki. Zárt légtérben akár órákig egymás szoros közelségében tartózkodó fertőzöttek és egészségesek, mindenki köhög, prüszköl. A közlekedés lényegéből adódóan az egyébként egymástól távol lakó emberek is közel kerülhetnek egymáshoz, és így a járvány terjedése sokszorosára gyorsulhat.

Nem csoda, hogy a jövőbeli járványok esetére protokollokat kidolgozó epidemiológusok a tömegközlekedési rendszert tekintik a fertőzés elharapózása szempontjából az egyik legkockázatosabb üzemnek. A tömegközlekedést használók esetén sokszor (az influenza esetén akár hatszor) nagyobb a fertőződés valószínűsége, mint azoknál, akik nem utaznak rengeteg más emberrel együtt.
Bár sokan azt gondolják, hogy a cseppfertőzés gyakorlatilag a levegőben szálló vírusok (illetve a vírusokat tartalmazó apró folyadékcseppek) belélegzését jelenti, ugyanilyen veszélyesek azok a cseppek, amelyek már landoltak a mások által gyakran megérintett felületeken. Bár egyes hírek szerint most nem kell tartanunk a fertőzött felületektől, mert a koronavírus nem képes túlélni ezeken, erről valójában szinte semmit sem tudunk.

Bár valóban született egy olyan kutatási eredmény, amely azt valószínűsíti, hogy a vírus fémfelületeken két órán át marad életképes, de ez is rengeteg idő ahhoz, hogy a metrókapaszkodót vagy mozgólépcsőkorlátot több tucatnyian is megfogják közben. Egyébként pedig a vírus egyéb anyagból készült tárgyakon való túlélési képességeiről semmit sem tudunk.

Azt viszont tudjuk, hogy a 2003-as SARS járványt okozó vírus akár 9 napig is fertőzőképes maradt élettelen felületeken. Miután megfogtuk a fertőzöttek által is megérintett (illetve letüsszögött) tárgyakat, a kezünkkel átlagosan óránként 20-30-szor érintjük meg az arcunkat, orrunkat, szánkat, és máris eljuttattuk a kórokozót a légzőrendszerünkhöz. A fertőződés esélye a zsúfolt nagyvárosokban egyébként is magasabb, részben a nagy népsűrűség, részben a naponta ingázó tömegek mozgása miatt, de azért is, mert a fertőzést behurcolók nagyobb valószínűséggel utaznak nagyvárosokba, mint kisebb településekre.

Tovább az msn.com weboldalon.

Amennyiben nem szeretnél lemaradni a friss információkról, kattints a feliratkozás gombra!

Válaszolj

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra.