A mobiltelefonom engem is bármikor megölhet?

Bizony, előfordulhat

0

Időről időre megtörténik, hogy felrobbanó, kigyulladó mobilok sebesítik meg tulajdonosukat, a tragikusabb esetek akár halállal is végződnek. Legutóbb arról számoltunk be, hogy egy 14 éves kazahsztáni diáklány halt meg a párnája alatt tartott, felrobbanó mobiltól. Tavaly egy malajziai startup vezetője is így vesztette életét, akinek két mobiltelefonja közül az egyik töltés közben felrobbanthálószobájában, és ugyanebben az évben egy 19 éves indiai lány Nokiája robbant fel beszélgetés közben.

 közbeszédet 2017-ben kezdte aktívabban foglalkoztatni a zsebükben hordott készülékek veszélye, amikor a Samsungnak vissza kellett hívnia az összes Galaxy Note7mobilt, amik közül több is kigyulladt. Utóbb kiderült: az aksik tervezésekor nem volt körültekintő gyártó. Érdemes megjegyezni, hogy bár széleskörű hibáról volt szó, 90-100 darab mobil gyulladt ki a 2,5 millió leszállított Note-ból. A modellek visszahívásával minden bizonnyal sikerült megelőzni még pár balesetet, de összességében elmondható, hogy a robbanások ritkák. Másrészről viszont  életeket követelhetnek, és senki sem akar egy időzített bombát tartani a közvetlen közelében.

Mitől robbanhat fel a mobil?

Az esetek túlnyomó részében a mobil akkumulátora a problémás komponens. A manapság elterjedt sztenderd a lítiumion-akkumulátor (Li-ion). A kutatók eleinte fémes lítiumot tettek az aksikba, a nagy áttörést viszont a Sony megoldása hozta 1991-ben, azóta terjedt el használatuk a fogyasztói elektronikai eszközökben, így a laptopokban, telefonokban, kéziszerszámokban, elektromos járművekben. Ma már az anód és a katód közt lévő elektrolitba teszik bele a lítiumionokat.

Hogy megértsük, miként lehet ebből nagy baj, ahhoz tudnunk kell, milyen folyamatok zajlanak le az akkumulátorokban.

A telepnek két ellentétes oldala van, két elektródával: a szénalapú anóddal (leggyakrabban grafit) és fém-oxid katóddal (leggyakrabban lítium-kobalt-oxid, lítium-vas-foszfát, vagy lítium mangán-dioxid). Előbbi a negatív töltésű ionokat tartja magánál, utóbbi pedig a pozitívakat (ez van tele lítiummal). Mikor tölteni kezdjük a mobilunkat, az ionok a katódtól az anód felé kezdenek nyüzsögni, ha pedig nem töltjük, csak használjuk a telefont, akkor éppen fordítva. Miközben a pozitív töltésű lítiumionok a katód felé mozognak, ami vonzani kezdi a negatív töltésű ionokat, azok áthaladva az eszközön elektromosságot generálnak. Az ionok mozgását az elektrolitek segítik.

Tehát az ionoknak egyik oldalról a másikra kell közlekedniük, de az anódnak és a katódnak nem szabad érintkeznie, mert ez esetben átirányítanák az energiát a középen lévő elektroliteknek. Az elektrolitek pedig gyorsan mozognak és instabilak, rengeteg hő szabadulhat fel. Az elektrolitek rekcióba léphetnének más kemikáliákkal, gázok szabadulhatnak fel, túlforrósodhat a telep. Ha a külső tároló fala kiszakad, akkor a forró gázok kiszöknek, aminek következtében kigyulladhat, elpattanhat, felrobbanhat a készülék.

Forrás 24.hu

Amennyiben nem szeretnél lemaradni a friss információkról, kattints a feliratkozás gombra!

Válaszolj

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra.